Híres magyar festők – Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző)

Több olyan festészettel kapcsolatos téma van, amely folyamatosan foglalkoztat bennünket, mert érdekes és sokszínű. Ezért is szeretjük olvasóink és követőink elé tárni ezeket. Ilyen témakör a magyar festőkről indított sorozatunk is. Eddigi bejegyzéseink során Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly munkásságáról írtunk részletesebben.

Ebben a bejegyzésben egy olyan festőről lesz szó, akiről a művészként használt neve alapján elsőre senki nem gondolna magyar származásra. Victor Vasarely életműve a mai témánk. Ő volt az a képzőművész, akit az utókor már úgy emleget, hogy az optikai festészet atyja.

Néhány furcsaság Vasarely-vel kapcsolatban

A legtöbb forrás szerint 1908. április 9-én született Pécsett, de van olyan életrajzi írás, ahol 1906-ot írnak. A másik furcsaság pedig a neve. Vásárhelyi Győzőként maradt fenn, azonban úgy tűnik, hogy a születésekor még Csiszár Győző néven anyakönyvezték, az édesanyja után, akit Csiszár Annának hívtak.

Ez valószínűleg azért történt így, mert a szülei nem voltak házasok, és ő így az akkori szóhasználat szerint törvénytelen gyermek volt. Amikor két évvel később a család Budapestre költözött, a kis Győző már a Vásárhelyi vezetéknévvel érkezett.

A kezdeti évek

1925-ben, a középiskola elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem orvosi karának esti tanfolyamait kezdte látogatni, közben pedig egy laboratóriumi eszközöket előállító üzemben dolgozott. A művészi tevékenység mindennél erősebben vonzotta már ebben az időszakban is.

1927-ben Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájába iratkozott be, majd a Bauhaus eszmevilágához formailag nagyon közel álló Bortnyik Sándor műhelyének lett a tagja, és ott két éven át folytatott elsősorban grafikai tanulmányokat. Ebben az időszakban ismerkedett meg későbbi feleségével, az ugyancsak grafikai tervező Spinner Klárával.

A műhelyben ismerte meg igazán a modern művészet huszadik századi történetének legjellemzőbb alakjait, így, amikor 1930-ban emigrált Franciaországba, már majdnem minden tanulnivalót elsajátított az absztrakt művészet területén.

Az önálló művészi tevékenység mellett intenzíven foglalkozott alkalmazott grafikai, és reklámfeladatokkal.

Vasarely munkássága

Vasarely, aki a harmincas években festő és reklámgrafikus volt, 1950 táján indult el optikai és kinetikai vizsgálatainak útján: kezdetben különböző átlátszó anyagokra készült rajzokat helyezett egymásra, majd utóbb kettős mozgó szerkezeteket készített fehérben és feketében.

Korai korszakának egész pályáját végigkísérő felismerése volt a fekete és fehér ellentétére építhető kompozíció. Alkalmazott grafikai tervezőként és mint a formák analitikusa a későbbiekben többféle változatban feldolgozott zebrák alaptípusát 1938-ban hozta létre, és csak a hatvanas években születtek a korai tervek alapján a továbbfejlesztett alkotások. Ezek a művek – ha tökéletesedésük folyamán hosszabb ideig rejtetten is tartalmazzák a későbbi kinetikus, geometrikus formatörekvéseket – a szürrealizmus közelében fogalmazódtak meg. Céljuk alkalmazott feladat betöltése volt. Vasarely tulajdonképpen csak 1941-től kezdett festeni.

A művészet egyetemes története felől nézve a legnagyobb áttörést a Kassák Lajossal közösen rendezett kiállítása jelentette 1961-ben, amely esemény alkalmából jelentette meg a Denise René Galéria a Kassák/Vasarely-albumot.

Vasarely múzeumok a világban

Ő az egyik olyan művészünk, akinek a nevét a világ bármely szegletében ismerik, elnyerte szinte az összes művészeti díjat, amit csak lehetett.

1930-tól Franciaországot választotta otthonául, itt élt egészen haláláig, néhányszor hazalátogatott Magyarországra. Franciaországban két múzeum őrzi alkotásait, az egyik Gordes-ban a másik pedig Aix-en-Provence-ban. Az egyedülálló alkotásait Magyarországon is két múzeumban csodálhatjuk meg, Budapesten és természetesen szülővárosában, Pécsett.

Csodáld meg Te is a legkülönlegesebb Vasarely műveket, amikor csak teheted, meglátod lenyűgözőek. Nagyon érdekes belegondolni, hogy az op-art művészet mennyivel megelőzte a korát. Hasonló grafikai megoldásokkal csak a számítógépes grafika megjelenésével és fejlődésével találkozhattunk. A legnagyobb különbség azonban az, hogy Vasarely képei valódi festmények és grafikák, nem monitoron előállított, csupán a virtuális térben létező képek.

Blog

Fess velünk galaxist!

A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban elkészíthető festmények között az egyik legnépszerűbb a karakteres és különleges ’Galaxis’ című kép, amely egy nem lehetséges együttállásban, de nagyon dekoratív módon ábrázolja naprendszerünk bolygóit és ezek háttereként a messzi csillagok milliárdjait. De mitől is annyira különleges téma ez, hogy mindig megragadja az emberek figyelmét és állandó ihletforrás, alkotásra buzdítva felnőttet és gyereket egyaránt? Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a galaxisokról és a világegyetem sokszínűségéről. A galaxisok keletkezése Az univerzum első galaxisai a titokzatos sötét anyagból, valamint abból a főleg hidrogénből és héliumból álló gázból keletkeztek, amely az ősrobbanás bekövetkezése után betöltötte az alakulófélben lévő teret. Azokon a helyeken, ahol a sötét anyag sűrűsége nagyobb volt, a gázok a gravitációnak engedelmeskedve húzódtak össze és formálódtak nagyon lassan azokká a csillagokká és bolygókká, amelyek napjainkban ismertek és a galaxisokat alkotják. A galaxisok anyagának összehúzódási sebessége a sötét anyag létezésének egyik fontos bizonyítéka. Nélküle a kisebb tömegű gázokból sokkal lassabban, akár 100 milliárd évet is elérő idő alatt keletkeztek volna csak az első galaxisok, így viszont a nagyjából egymilliárd év is elegendőnek bizonyult a meglepően nagy, a mi Tejútrendszerünkével hasonló tömegű galaxisok kialakulására. A galaxisok az univerzumban Csak nagyon kevés galaxis létezik külön-külön, azaz egymagában.

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Édouard Manet

1832. január 23-án született Párizsban. Apja, Auguste Manet jogtanácsos volt az akkori Igazságügyi Minisztériumban, anyja szintén gazdag francia polgári családból származott, így anyagi gondjaik egyáltalán nem voltak. Apja határozottan ellenezte fia művészet iránti érdeklődését, ám Manet már tinédzser kora óta titokban tanult festeni. A középiskola elvégzése után a család tengerésztiszti pályára szánta, a szükséges főiskolára viszont nem vették fel. A második sikertelen felvételi után végül az apja is elfogadta, hogy Manet festőnek tanuljon. A festészeti pályán rengeteg elutasításban volt része egészen 1870-ig, amikor is besorozták katonának a porosz-francia háború kitörésekor. Visszatérte után az 1873-as Salon már jól fogadta a képeit, művészeti körökben egyre népszerűbbé vált, összebarátkozott Émile Zola íróval és műkritikussal is. Manet 1874-től a később impresszionistáknak nevezett festőkkel dolgozott, de közben megőrizte alkotói függetlenségét, nem tartozott közéjük. Mégis elmondható róla, hogy az 1860 és 1870 közötti években készült festményeivel és festészeti technikák felfedezéseivel megalapozta a 19. század második felében kibontakozó új festészeti irányzatot, az impresszionizmust. 1883 áprilisában hunyt el. Manet és Monet A 19. század első évtizedeiben lezajlott az ipari forradalom, amely alapjaiban változtatta meg a társadalmat és annak mindennapi életét is. Az olyan új vívmányok, mint a gőzhajó, a gőzmozdony és a vasút nagyban megkönnyítették a közlekedést,

Olvass tovább »

A festés pozitív hatásai

Bárki, aki eddigi életében alkotott valami kreatív dolgot, tudja hogy mennyire jó érzés már az alkotás folyamata is, és végül mindennek a megkoronázása az elkészült mű, amikor elégedetten dőlünk hátra, és gyönyörködünk a kezünk munkájában. Mindenki érzi, hogy az alkotó tevékenység pozitívan hat ránk, de vajon mik is ezek pontosan? Ezeket soroljuk fel ebben a bejegyzésben. A festés felszabadít Előfordulhatnak az ember életében olyan traumák, fájdalmak, elakadások, amelyekről nehezen tud beszélni. Ilyenkor akár ki is festhetjük magunkból a problémát. Jó, ha csak hagyjuk, hogy az érzelmeink vezessék a kezünket, már ettől megkönnyebbülést érezhetünk, hiszen ezek a feldolgozatlan érzések, események kikerültek a vászonra. A festés öngyógyító folyamatokat indíthat el. Az alkotás csökkenti a stresszt Rohanó világunkban könnyen előfordul, hogy annyira beszippant minket a napi mókuskerék, hogy pihenő időben is folyton a stresszt okozó dolgokon pörgünk. Kreatív alkotó tevékenység közben az agy kikapcsol, “flowba” kerülünk, ilyenkor kizárjuk a külvilágot, csak a vászonra koncentrálunk és csak az adott pillanat számít. Az izmaink ellazulnak, az idegrendszerünk megnyugszik, akárcsak egy meditáció során. A festés fejleszti a kreativitást Minden kép egyedi, és nincs két egyforma festmény. Mindenképpen fejlődik a kreativitásunk festés során, még akkor is, amikor vezetett festésen veszünk részt. A vezetett festés

Olvass tovább »