800 éves a Jáki bazilika, Magyarország leghíresebb román kori temploma

Itthon

2020. február 5. Szabó Zoltán Nagy József

Megosztás:

A hazai középkori nemzetségi monostorok kivételes épségben fennmaradt építménye Szombathelytől 10 kilométerre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő Ják falu központjában emelkedik.

A templom építése a jáki nemzetiségű Nagy Márton nevéhez kötődik és három szakaszban valósult meg. A felszentelést 1256-ban Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték.

A templom teljes hossza 38,5 méter, belső hossza 33,8, külső szélessége 20,5, belső szélessége 16,5 méter. A torony 36 méter magas, a falak vastagsága 1,5-2 méter közötti.

Az északi fal ősi, római kori téglájának varázserőt tulajdonítanak

Az a babona járja, hogy ha egy nő megkaparja, és a tégla porát a szerelme pogácsájába süti vagy a levesébe belefőzi, akkor sikeres és boldog házassága lesz.

fotó © Nagy József | Csodálatos Magyarország

A történelem viharai a Jáki templomot sem kímélték

A törökök megrongálták a templomot, a főkapu feletti apostolfiguráknak leverték a fejét. 1562-ben megszűnt a kolostori élet, az elhagyott épületet pedig a szombathelyi polgárok felgyújtják. Mintegy száz év múlva el is bontják a kolostort, a templomot pedig barokk ízlés szerint felújítják, például síkmennyezetet ekkor cserélik le dongaboltozatra. Az 1730-as években a tornyok hagymasisakos tetőt kapnak. A sok száz év alatt többször villámcsapás is érte az épületet.

Az utolsó átalakítás 1896-1904 között zajlik Schulek Frigyes tervei alapján, s igyekeztek helyreállítani az eredeti formát: eltüntették a barokk hatásokat, többek között a dongaboltozatot és a hagymakupolákat. Ez utóbbiak helyére a most látható kősisakok kerültek.

Az évek során többször restaurálták a templomot és végeztek ásatásokat a környezetében, 2021-ig, a két milliárd forintos költségvetési támogatásból, pedig tetőtől-talpig megújul az ország egyik legjelentősebb román kori műemléke.